2014. november 6., csütörtök

Hulladék egy nap



Iskolánkban régi időkre vezethető vissza a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás, a gyerekek környezetvédelemre való nevelése.

A PET palack és papír mellett iskolai szinten egész évben gyűjtjük a rossz elektromos berendezéseket, az elemet, a használt sütőolajat, használt mobil telefonokat. Ősszel a gesztenyefák alatt várjuk a termést és adjuk le azoknak a cégeknek, akik továbbadják gyógyszergyártó vállalatoknak.

Megmutatjuk a gyerekeknek, hogy milyen lehetőségek vannak a környezetvédelemre, mi a hasznuk, hogy óvják és védjék a környezetüket.

Minden tanévben vannak kiemelt napok, amikor a környezettudatos nevelés és életvitel van a középpontban. Így volt ez októberben is, amikor a gyerekek a különböző lehetőségekkel és a hulladék felhasználásának különböző módjaival ismerkedtek meg.

Ebben a bejegyzésben szeretnénk megmutatni, hogy az osztályok mivel foglalkoztak ezen a „zöld napon”. A tantestület megegyezett, hogy minden osztály 45 percet ezzel a témával foglalkozik, és a felhasznált anyagokat, tapasztalatokat megosztjuk egymás között.



A harmadik osztály a szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozott, mit rakhatunk az utcákon előforduló szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe, mi a papír, mi a műanyag, mi az üveg. Hova és milyen formában kell elhelyezni a PET palackot és a tejes dobozokat. Az óra játékos volt, a hulladékot a gyerekek megfoghatták és elhelyezhették a megfelelő konténerbe. A kukabúvár elnevezésű játékkal gyakorolták a különböző elemek elhelyezését és a megfelelő konténerek színeit.




 

 A 4.b osztály a közvetlen környezetünkben előforduló magokkal és termékekkel foglalkozott, a kertben előforduló termések különböző felhasználási lehetőségével múlatta az időt. Az ősz jelenléte miatt sütőtököt ragasztottak sárgaborsóból.
Miután megbeszélték, megnézték, hogyan lehet előkészíteni, elkészíteni és a maradékot komposzttá alakítani, beépíteni a földbe, hogy újra hasznos legyen a természetnek.













A 6. osztály Bálint gazda tanácsait felhasználva és a tanító néni hozzáértését alkalmazva megismerkedett az otthoni komposztálás lehetőségével.







Mi is az a komposztálás tették fel a kérdést az óra elején a gyerekek?

Az óra végére mindenki tisztában volt vele, hogy a kertből és konyhákból származó szerves hulladék a komposzt alapanyaga. Megbeszélték, hogy mi alkalmas arra, hogy a komposzt alapanyag legyen ( lehulló lomb, az évelő virágok levágott szára, a kiszedett zöldségek levele, szára, a kipréselt szőlőtörköly, a rostos tőzeg, a lombos fák fűrészpora, a lekaszált fű, a papírhulladék és még sok más szerves anyag ) és mi gazdagítja ( kávézacc és a kifőzött tealevél ), ezután azt is megbeszélték mi nem kerülhet bele ( műanyag hulladék, cserépdarabok, üveg, fémek, kövek és más egyéb, el nem bomló, szervetlen anyagok, a dió- és a vadgesztenyefák levelei )



Hol szabad felállítani a komposztálót?

A komposztálót a kert félreeső és félárnyékos területén kell elhelyezni. Erre alkalmas lehet egy deszkából, téglából, kövekből épített láda vagy egy műanyag komposztláda.



Hogyan kell bánni a komposzttal?

A komposztot érdemes felaprítani. Időnként megforgatni, mert ha levegővel érintkezik, az meggyorsítja a bomlási folyamatokat. Különböző anyagok hozzáadásával, amik felgyorsíthatják az érést.

Mikor van „készen”?

A kész komposzt sötétbarna, szagtalan, könnyen kiszórható szerves trágya. Ősszel kell a földbe forgatni, hogy a tápanyagok tavasszal beépülhessenek a növényekbe.



Az óra végén egy színezővel foglalták össze a hallottakat.









A 7.b osztály pedagógusa felkészülten vágott neki, hogy az osztályt felvilágosítja hogyan is hasznosítják újra a hulladékot. Miért is van erre szüksége az embereknek, és milyen hasznát veszi az emberiség, a szűk és tágabb környezetünk, annak, hogy körültekintőek legyünk, mi kerüljön a szelektív hulladékgyűjtőkbe és a kukába.

Az interaktív tábla adta lehetőségeken kapva alapos képi és filmes elemekkel mutatta be a témakört, ismertette a tanulókat, hogy mi történik a hulladékkal, miután mi elhelyezzük a megfelelő helyre.



Az elméleti oktatás után, a gyakorlat teszi a mestert alapelven, a gyerekeken volt a sor, hogy a megszerzett tudást alkalmazzák pedagógus által készített, illetve az internetről letöltött játékok alkalmazásával.

A tanulók élvezték, és tudásukat bővítették az óra alatt. Az interaktív táblákkal az oktatás sokkal élvezetesebb a résztvevők számára, a gyerekeket leköti, hogy igazán részesei lehetnek az oktatásnak.



A 7.a osztály tanulói szintén az interaktív tábla segítségével jutottak plusz tudáshoz a komposztálás témakörében. Az internet és az interaktív tábla együttes erejével a tanulók megtudták, hogyan és milyen alapanyagokból lehet komposztáló ládát építeni.


 













A 9. b osztály besegített a párhuzamos osztálynak, laposra taposta az összegyűjtött PET palackokat. Amivel megkönnyítették és felgyorsították az újrahasznosítás folyamatát.






A 9. a osztály az év minden napján zöld napot tart. A mindennapok szerves részét képezi náluk a szelektív hulladékgyűjtés, ők cipelik a hátukon az ezzel járó feladatokat és a teendőket.










                                                                                              by Fülpös