Megyei Kulturális Bemutató vs. EON és az arany minősítések...

Két busszal és a legnépesebb küldöttséggel érkeztünk Pápára megméretni magunkat. A ragyogó napsütésnél csak a kedves, mosolygós fogadtatás volt a simogatóbb és fényesebb.
Ilyen jó hangulatban kezdődött a műsor, a megnyitó után már alig vártuk, hogy a mieink is színpadra lépjenek, már a felkészülésre szólították őket, amikor minden elsötétedett és lőn sötétség...
Elment a villany, ahogy mondani szoktuk...
Így aztán már csak annyit tudtunk tenni, hogy kivonultunk az udvarra és vártuk a fényt...

Addig is nem volt más dolgunk, mint a kék eget kémlelni és készülni a fellépésre. A rendezők már kijelölték a ház előcsarnokát a folytatásra, hogy  legalább az elektromosságot nélkülözni tudók bemutathassák műsorukat, a zsüriasztalokat újra felállították, a nézők körbeállták a kijelölt területet(színpad), amikor...újra kigyulladtak a fények és végre a kicsik tánccsoportja is színpadra léphetett.

 Innen aztán már a forgatókönyv szerint zajlottak az események. egymás után léptek fel a bárczisok, mindig nagy sikert aratva, de külön ki kell emelni az énekkart, a Galagonya tánccsoportot, akiket a zsűri is arany minősítéssel díjazott és a Waka-waka-t táncoló-játszó táncosainkat, akik a legzajosabb tetszést aratták.                                                                 

Míg a zsűri a minősítéseken törte a fejét, addig a mi waka-wakásaink nagy sikerén felbuzdulva a szervezők mindenkit a színpadra hívtak egy közös táncra, amiből persze kettő lett...

Végre megszületett a döntés és ha már mindenki a színpadon volt, akkor ott helyben osztotta ki a zsűri a minősítéseket és a jutalmakat.

Ezután már csak a hazautazás volt hátra, amikor szemfüles fotósunk elkapta azt a pár pillanatot, amikor a zsáknyi arany-, ezüst- és bronz minősítés előkerült az egyik ülés alól...

Nem láttátok a minősítéseket?

Megvan!

Egy egész zsáknyi!!

Diavetítést oldalt, a szokásos helyen láthatjátok, aki pedig az egész Bemutatóra kíváncsi, megnézheti a Youtubon, fellépőnként filmen is....

Kabócáék projektzárója - Balaton az udvaron

Igazi szép nyári idő volt, akárcsak egy igazi balatoni üdülésen...Sütött a nap hétágra és akármerre néztünk, mindenhol a Balatont láttuk...

Köszönhető volt ez a Kabóca Bábszínház tagjainak, akik az egész éves közös projekt-délelőttök lezárásaként azt találták ki, hogy a Kabóca 'balatonnyi' udvarán megmutatják nekünk a Balatont, ahogy Ők látják...

Persze, hogy ne csak egyszerű "nyaralás" legyen mindez, úgy gondolták, hogy a gyerekek és kísérőik dolgozzanak meg azért, hogy a tó teljes szépségét megláthassák. Játékosan, kézzel foghatóan, gondolkodva. 

 

 Hat csoportra osztották a bárczis gyerekeket, mindegyik csoporthoz csatlakozott egy-egy kabócás mentor, aki ismertette a feladatokat, játékokat, mesélt és együtt játszott a gyerekekkel. Megismertük a Balaton történetét, az igazit és a misztikusat is...

Jelmezbe öltözve felülhettünk egy balatoni vitorlásra és együtt fényképezkedhettünk, akár egy igazi nyaraláson. Nem is a Kabócában lettünk volna, ha ez kimarad...Edina néni is jól mutatott a hajón...

 

Utazhattunk egyik kikötőből a másikba, tetszőleges vízi-járművel és akár úszva is, megérkezve pedig egy diaráma sorozatból kellett kiválasztani hova is érkeztünk, majd a kiválasztott diát egy távcsőbe illesztve színesben láthattuk a kiválasztott hely egy-egy jellegzetes épületét.

 

A Balaton élővilága sem maradhatott ki. A halfajokat fából készült 3D-s memóriajátékban versenyezve ismerhettük meg, míg a madárvilágot térbeli puzzle kirakásával fedeztük fel...

 

Nagy ötlet volt a Balaton légi fényképéból készült és a Balatont megfestő művészek híres képeiből készített kirakósjáték is.

 

 

Meg kell még említenem, hogy volt egy 'tájidegen' feladat is, amit a helyre és a vendéglátókra tekintettel azért minden gyerek szívesen fogadott. Mindenki kapott egy színezőt, amin egy rovar körvonalai látszottak néhány falevélen. Nézték azt a gyerekek lepkének, darázsnak, cserebogárnak, csak éppen annak nem, ami volt... kabócának. Így aztán született rózsaszín szárnyú kabóca és sárga testű, piros potrohu is...

(Mivel az ötödikesek sem hallottak, láttak még kabócát, az iskolába visszaérve az volt az első dolgunk, hogy mindenki letöltötte magának a kabóca énekét és jó néhány képét az internetről, ahogy Edina néninek ígértük.)

 

Igazi színházas játékdélelőtt volt, ötletes, természetes anyagokból készült játékokkal, kellékekkel - mi munka lehetett egy igazi fából készült csónakot elkészíteni vagy kitalálni és megépíteni a Balaton északi és déli partjára utazós játékot... - szívélyes fogadtatással és türelmes, kedves vendéglátással. Köszönjük Kabóca Bábszínház! 

Lakótelepi majális bárczis furulyásokkal és zsíroskenyérrel...

Először minket szórakoztattak...

Amire nagyon figyeltünk...

...aztán már nem annyira...

...melegítettek...

...közben az előadók ...

...majd a báthorysok táncoltak...

...mi meg, akár a szél... fújtuk...

Közben befelhősödött és a Szervező parancsba kapta...

...hogy járjon közben az Égieknél...

Sikerült...így már nyugodtan ehettük a...

...hagymás zsíroskenyeret...

...ami annyira ízlett...

...hogy még az ujjunkat is megnyaltuk...

Aztán már csak ittunk...

...és ittunk...

...és a végén megállapítottuk, hogy már megint jók voltunk...

Ennél többet a diavetítésből tudhattok meg, itt oldalt...