Veszprémi lé, olé... Sportos gyógypedagógus nap...

Az elnyert vándorkupa

Ebben az évben az ajkai Molnár Gábor iskola rendezte az évente megrendezésre kerülő 'Sportos gyógypedagógus' napot. Mivel már mindenki tudja, így nem számít poéngyilkolásnak ha elmondom, mutatom..Győztünk!
Annak ellenére, vagy inkább azzal együtt, hogy a rendezők a régi jó, bevett és bevált szokás szerint megérkezés után gazdag büfével várták a csapatokat, ahol szinte az összes AAA... betűs italból lehetett választani a friss házi pogácsáról és leveles tésztákról már nem is beszélve...

Hová dugták a büfét?

 Így sportoljon valaki frissen, fitten... Azt hiszem ezzel is sikerült érzékeltetnem azt a rafinált felkészültséget, amit a rendezők bevetettek annak érdekében, hogy rajtuk kívül aztán még a hétfejű sárkány se nyerhesse meg ezt a versenyt...
Pedig sárkány volt...igaz, csak egyfejű, meg nem is az Óperencián túlról, 'csak' innen Palotáról, de még ez is kevés volt a győzelemhez... (A palotai sárkánygyíkról készült film a Youtube-on megnézhető...)

Közös koncentrálás

 ...és hogy mi kellett a győzelemhez?

Veszprém lé, olé...

Kellett először is egy fanatikus szurkológárda, ami az éppen nem szereplő csapattagokból állt...
Kellett aztán ehhez a hozzáállás, amit legjobban talán házaspárosunk fényképeivel tudok illusztrálni...
...és nem utolsósorban kellett még a mozgásunkat javító, a bőrünket kisimító, boldogság és örömérzetünket felszabadító...CSOKOLÁDÉ....

Cél meghatározása

Felkészülés a feladatra

Feladat teljesítése

Hát csoda, hogy nyertünk?? De ez maradjon köztünk, nehogy a jövőre nálunk vendégeskedő csapatok ellessenek valamit, és aztán még ki kell találnunk egy negyedik indokot is a nyerésre...

Csokiosztás

A napról készült képek, filmek a szokásos helyen nézhetők. (diavetítés az oldalsó sávon és Youtube)

Lélektől, lélekig

          Iskolánk mindennapjaiba pillanthat be, aki megnézi  a Pannon Egyetem „ Tanul-O Galériájában” a nálunk nevelkedő gyerekek alkotásait. A kicsik semmihez sem hasonlítható, őszinte, egyedi képi világát, a nagyobbak próbálkozásait egy-egy technikával, a tárgyalkotás művészetével, egyaránt fellelhetjük.

A művészeti nevelés során, arra törekszünk, hogy természetes kifejezése legyen - és maradjon sokáig - az érzelmeknek, gondolatoknak  a képzőművészet, a zene, a színjátszás, a tánc, a bábozás.

 Az önállóságot bátorítva, ha kell, méltó alázattal segítve biztatjuk a gyerekeket, hogy merjenek alkotni. Saját munkáikkal vesszük körbe őket, ezzel is kifejezve az elkészült alkotások értékét.

Iskolánk és környezetünk eseményeit dokumentálják a média szakkör tagjai, akiknek alkotásai szintén megtekinthetőek a kiállításon.

Nálunk nincs rajzszakos pedagógus, nincs művésztanár, de van sok kreatív, a gyermekeket szerető, tisztelő, elfogadó pedagógus, gyógypedagógus, segítő.

A gyerekek és a felnőttek öröme sugárzik a kiállított alkotásokból. 

A megnyitó ünnepélyességét emelte - a társművészeteknek köszönhetően - a furulyacsoport tagjainak játéka, és elsős versmondónk, Bányai Tomi szereplése.

A kiállítás három hétig tekinthető meg.

                      
                                                                                                 
                                                                                            by HÉ

Pomádé király új ruhája

A Pomádé király új ruhája című gyermekoperát nézte meg az ötödik és hatodik osztály március 23-án a Petőfi Színházban.
Andersen közismert meséje - A császár új ruhája - nyomán született Ránki György operája, a Pomádé király új ruhája. A kisgyerekek számára is ismert történetben két vidám diák elmés csíny segítségével leplezi le a nép előtt a hiú király és udvara hamis tekintélyét. Elhitetik a királlyal, hogy olyan ruhát szőnek, amelyet csak az igaz emberek láthatnak. A király - abban a reményben, hogy „akinek hivatalt ád, annak észt is ád az Isten” - bízik benne, hogy látni fogja a köntöst. Amikor „elkészül” a diákok által készített ruha, a király nem meri bevallani, hogy nem látja, és udvartartása is hazudik neki. Toronykői Attila rendező a legkisebbekhez is közel hozta az operát, hiszen a szereplők többször végigvonulnak a nézőtéren, valamint "A királyon nincsen semmi!" mondatot bekiabáló gyermek is a karzaton, páholyban ül. Az előadás alatt a zenészek is jelmezben a hagyományosnál magasabb zenekari árokban játszanak. A mű sok nevetést tartogat, a gyerekek rendkívül élvezték a dallamos, fülbemászó dallamokat. Ezúttal végig lekötötte a figyelmüket a színes, vidám, eseménydús darab és kellemes élményekkel gazdagodva tértek vissza az iskolába.

Babi a felsős versmondónapról és Varró Dani a verselemzésről...

Iskolánk alapítása óta tartó hagyomány, hogy versmondó versenyt rendezünk a tanulók számára. A rendezvényt kezdetben szavalóversenynek neveztük.
A későbbiekben az alsó tagozatos és a felső tagozatos osztályok rendezvénye különvált, és Kányádi Sándor: A vers az, amit mondani kell gondolata alapján, verseny helyett versünneppé kereszteltük át.

Az utóbbi években a versmondók tudását már nem zsűri bírálja el és állapítja meg, hogy ki az, aki szavalásáért érmet érdemel, ezt meghagytuk a sportrendezvényeknek.
Ehelyett együtt meghallgatjuk egymás versmondását, és örülünk annak, hogy a tanulók mennyire megértik az egyes költemények üzenetét, és ennél fogva átéléssel és a közönség számára is jól érthető módon adják elő. Természetesen azért minden évben, két-két tanulót ki kell választanunk, akik a megyei vers-, és prózamondó versenyen képviselik iskolánkat. Persze mindenki szeretne tovább jutni.

Kertész Zsuzsa

Nagy Ilona

Az idei évben az 5 - 8. osztályosok közül Kertész Zsuzsanna 7. osztályos, és Nagy Ilona 5. osztályos, a szakiskolások közül pedig Kovács Bernadett és Horváth Imre tanulókra esett a választás.

Kovács Bernadett

Horváth Imre

Varró Dániel: Mese a tanár néniről, aki sajnálta a verseket szanaszéjjel elemezni

Volt egyszer egy tanár néni, aki nagyon szerette a verseket. Ezt valószínűleg a versek is megérezték, mert ők is nagyon szerették a tanár nénit, és mindig megsúgták neki, hogy mit akart éppen mondani a költő, amikor őket írta. Ettől aztán a tanár néni borzasztóan jól megértett minden verset, és csak azért nem elemezte szanaszéjjel mindet, mert sajnálta volna őket szanaszéjjel elemezni. Merthogy a versek szépek voltak. És a tanár néni látta ezt. Egy nap aztán a tanár néninek mégiscsak ízekre kellett cincálnia egy verset, mert azt mégsem lehet, hogy a diákok ne tanulják meg, hogyan is kell verset elemezni. Mert az nagyon fontos dolog. Ezt senki nem kérdőjelezi meg. Úgyhogy a tanár néni nekilátott. - Ne haragudj, de le kell, hogy tördeljem a rímeidet - mondta sajnálkozva a versnek. - Jó, de vigyázz rájuk! - mondta a vers. - Nagyon szép asszonáncok.
- Tényleg szépek - mondta a tanár néni.- Nagyon fogok vigyázni rájuk. De légy szíves ne kiabálj! - tette hozzá. - Nem szeretném, ha a gyerekek látnák, hogy fáj neked.
És a tanár néni óvatosan letördelte a vers összes rímét, és megmutatta a diákoknak. A diákoknak tetszettek a rímek, főleg az, hogy "hegytetők - hetyke nők". Pedig nem is az volt a legszebb.
- Ki kell, hogy szedjem belőled a jelzőket - mondta most a tanár néni. - Nagyon jellemzőek.
- Szedd csak ki nyugodtan - mondta megadóan a vers, és igyekezett nem mutatni, hogy fáj neki, mert nagyon szerette a tanár nénit. És a tanár néni kiszedte belőle az összes jelzőt. A gyerekek megállapították, hogy a jelzők nagyon jellemzőek. - Most azokat a szavakat kell kitépkednem belőled, amik a szerelemmel vannak kapcsolatban - mondta halkan a tanár néni. - Tudod, a szemantikai háló miatt. - Tudom - mondta a vers. És a tanár néni kitépkedte belőle az összes olyan szót, ami kapcsolatba hozható a szerelemmel. Aztán kiszedte a versből a magas hangrendű szavakat és a mély hangrendű szavakat is. Csak néhány vegyes hangrendű szó maradt. - Ezeket is ki kell, hogy tépjem - mondta végül a tanár néni. A vers bólintott. A tanár néni pedig az utolsó szavakat is kitépte a versből. A gyerekek már egyáltalán nem figyeltek oda, mert elunták a verselemzést, és az óra végét várták. A tanár néni ezt észrevette, gyorsan befejezte az órát, és a tábla felé fordult, mintha le akarná törölni. Pedig csak nem akarta, hogy a diákok észrevegyék a könnycseppeket a szemében.
                                                                                    
                                                                                               by Babi

Márc. 15 - Cseh Tamással és néptánccal...

A színjátszókör és a néptánccsoport közös játéka idézte fel az iskolai ünnepélyen a márciusi eseményeket, amiben jól megfértek egymással a Cseh Tamás- és a népdalok, néptáncok.

Alsós versmondó nap 'Csillagszemű juhász'-szal és csillogó szemű közönséggel...

Az első igazi tavaszi napot az alsó tagozatosok versmondó napja tette még ragyogóbbá...a csúnya, gonosz tél keze csak a megfogyatkozott létszámban mutatkozott, de a jelenlévők - a napsütés, a gyerekek, a tanárok - kitettek magukért...

A rövid megnyitó után - Matildnak 'járt' a taps érte... - az elsősök kezdték a verselést. Ők most szerepeltek másodszor nagy nyilvánosság előtt - ha a farsangi előadást is annak vehetjük - és mintha ez lenne a legtermészetesebb, lámpaláz nélkül nyagyon szépen mondták verseiket...Azt rebesgetik, hogy állítólag még a megyei versenyre továbbjutók közé is bekerülhet valaki az elsősök közül...Az ő szereplésük jó hatással volt a többiekre, hiszen a többi osztály is szinte 'tanárian' oldotta meg a feladatot, mint a képeken jól látszik...

Ha netán a versmondó megakadt, mert izgult, nem jutott eszébe a szöveg, ott volt a tanára mellette, előtte és segítő szóval, gesztussal máris minden ment tovább. 

Látszott a sok munka, amit a gyerekek és tanáraik elvégeztek, hogy ilyen szép, jó hangulatú műsor teremtődjék meg. Mindenkit nagy tapssal és ovációval jutalmazott a közönség, látszott, hogy könnyen bele tudják élni magukat társaik szerepébe, hiszen ők maguk is előadók voltak.

A gyerekek szereplése után kis szünetet kellett tartani, mert következett a már hagyományos tanári előadás, ami ebben az évben "A csillagszemű juhász" c. meséből készült parafrázis volt. Zseniális volt a szereposztás, ez már az első percekben kiderült, - sajnos a rendező(k) személye titokban maradt - jók voltak a jelmezek és akkor még a 'színészi' alakításokról nem is beszéltem.

Mindenki nagyon jó volt - a katonák különösen - de nekem legjobban mégis a farkas tetszett, a mozgása mintha egyenesen a "Nu, pagagyi!" c. klasszikus orosz rajzfilm farkasát idézte volna...

A közönség szájtátva figyelte a történéseket és hálásan tapsolt meg minden 'tanári' alakítást.

A történet régi magyar népmesei szokás szerint jó véget ért, mindenki megkapta a maga jussát és a szereplők boldogan élnek tovább a legközelebbi előadásig...de addig is az ifjú pár még táncra perdült néhány rajongóval a közönség soraiból...

Az előadás után némi sütemény - figyelmetekbe ajánlom a cukrászt, aki kínálgatja portékáját... - és csoki fokozta a hangulatot, így aztán a zárszavak is süteménymajszolás közben hallatszottak....már aki hallotta...
Szokás szerint az oldalsó sávban a diavetítésben láthatjátok a képeket, a filmeket pedig osztályonként, feltöltve a Youtube-on...

A kiszőcétől a karaokéig - Egy nap a farsang körül...

Bár csütörtök reggel volt, lehetett tudni, hogy ez a nap nem olyan lesz mint a többi.

Az osztályba belépve egy szőke ördög ült a padban, a folyosón egy majompofa jött szembe és két Pókember kergetőzött az előtérben.

Gyorsan rájöttem, hogy ez bizony az iskolai farsang napja. Délelőtt a felső tagozat és a Szakiskola tartott farsangi délelőttöt, ahol az osztályok hat állomáson járták körbe a farsang eseményeit.

Volt: filmvetítés a búsójárásról, a velencei és a riói karneválról, farsangi ételek főzése-sütése, igaz csak  virtuálisan, maszkok készítése közösen, farsangi énekek tanulása, majd tudáspróba a témakörből. A kisze banya készítése, majd tűzre vetése nemcsak a hagyományőrzés miatt volt magától értetődő, hanem mert már mindenki nagyon unja a telet, a szürkeséget, a hideget... Tavaszt, meleget és napsütést akarunk...

Ezért aztán az egész iskola kivonult az udvarra, mikor elkészült az összes kisze bábu. Minden osztály borítékban  összegyűjtötte az egy-egy cetlire felírt rossz és nem kívánt  tulajdonságokat, amiktől a gyerekek meg akartak szabadulni és azokat a kisze banyával együtt máglyára vetették. Égtek a kiszék,  

a rosszaságok és úgy láttam mintha még a nap előbújna... de sajnos ezt csak én szerettem volna látni...talán majd a jövő héten...

Mindenki megéhezett a nagy téltemetésben, így aztán jól esett az ebédre sütött farsangi fánk...ha hiszitek, ha nem, még a szakácsnők is fodrásznál voltak...mindenki - persze főszakácsné asszony nem - feketére festette a haját, bebodorította...vagy az is  lehet, hogy paróka volt? Most, hogy belegondolok... :-))

Ebéd után aztán kezdődött az alsósok farsangi mulatsága, ahol a lassan már szokásos tanári meglepetés műsor idén tovább bővült, egy  kis fordított szereplős népi felelgetőssel, majd átváltozás, -öltözés után a Saragossa Band zenéjére pom-pom táncosként varázsoltuk el a gyerekeket... az üdvrivalgás stadionba illő volt...(nem is értem órán miért nem kapunk ilyet...pedig akkor is igyekszünk 'megtáncoltatni' Őket... :-)) )

Ezután kezdődött a kicsik jelmezes felvonulása, ahol volt néhány nagyon eredeti, kedves, énekléssel egybekötött bemutató. Zenés mulatsággal folytatódott, .... az amúgy is jó hangulat még tovább tartott...és ha még tovább tartott volna, az én beszámolóm is sokkal tovább tartana... :-))

Sajnos a hangtechnika hagyott némi kívánnivalót maga után, hiszen a zenét alig lehetett hallani, de talán a következő eseményre már ez is megváltozik...

Közben a felsősöknél is folytatódott a farsang...

A néptánc csoport vidám esküvői, népies játéka után

kezdődött a country-tánc tanulás, ami nem is olyan könnyű, mint ahogy az a filmekből látszik...

De amilyen nehéz, legalább olyan sok nevetős helyzet is adódik tánc közben. Alig tudtuk abbahagyni, annyira élveztük ezeket az ismeretlen-ismerős mozdulatokat. 

Már egy hete készült több osztály is a karaoke versenyre, egy-egy tetszőlegesen választott magyar számmal. Megismerték a dalszövegeket, az eredeti zenét és most eljött az előadás ideje...

Mindenki jól választott, nemcsak az előadók énekeltek, hanem a nézők is...

Rövid diszkóval zártuk a napot, láthatóan mindenki megelégedésére...

Már csak egy kis rendrakás volt hátra, na meg a felállás a székről pihenő után...hát ez már tényleg nehéz volt...

Egy évig most nem akarok farsangot, akármilyen jó is volt...csak tavaszt, meleget és napot...
A napi eseményekről készült képek diavetítésben az oldalsó sávban, a filmek a Youtube-on tekinthetők meg(a szintén az oldalsó sávban leírtak szerint)...

Márciusi programok az iskolában

11-én   - Házi szavalóverseny az alsósoknak

            - Megemlékezés a márc.15-i nemzeti ünnepről

18-án   - Házi szavalóverseny a felső tagozatnak és a szakiskolának

22- és 29-én  - Nyílt nap leendő elsősöknek

23-án   - Pomádé király új ruhája - opera - Petőfi Színház - 5-6. osztály

24-én   - A Bárczi és a Kozmutza iskola közös kiállításának megnyitója a Pannon Egyetem Tanul-O  Galériájában, 16:00-kor

26-án   - "Sportos gyógypedagógus" verseny az ajkai Molnár Gábor iskolában

31-én   - A megyei szavalóverseny rendezése a Bárczi iskolában. Megnyitó 13:00 -kor