Mossa eső...

A „TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért” egy olyan külföldi minta alapján szerveződő önkéntes akció, mely immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre. Célja, hogy összefogja azokat a lakosokat, aki tenni szeretnének azért, hogy tisztább környezetben éljék mindennapjaikat.

A rendezvényhez csatlakozva 2013. szeptember 14-én reggel 8 órakor szemeteszsákot ragadva nekivágtunk Veszprém Cholnoky városrész takarításának.

Az eső se tudta elrettenteni 15 fős kis csapatunkat. A zsákokba minden hulladék belekerült, amit az emberek figyelmetlenségből vagy rendetlenségből eldobáltak. A fiúk a nagyobb szemétkupacokat célozták és semmisítették meg, míg a lányok, a cigaretta csikkek tömkelegétől szabadították meg a városrészt. Az eső kitartóan esett, a gyerekek elszántan szedték a szemetet, míg el nem fogyott a hulladék az utcákról. A gyülekezési ponthoz érve teli „Te Szedd” feliratú zsákok sorakoztak.

Az átfázott gyerekeket az iskolában meleg tea és bőséges ebéd várta jutalmul rendületlen munkájukért és szorgalmukért.

Reméljük a jövőben minél több ember csatlakozik az összefogáshoz és tisztítja meg környezetét az elszórt hulladéktól.

A tanulók többsége tanult a programból, és szorosan szívükre tett kézzel megígérték, hogy inkább a zsebükbe tartogatják a szemetet a legközelebbi kukáig, de biztos nem fogják eldobni.

                                                                                           by  Fülpös

Csatáron innen - Csatáron túl

Iskolánk 8 osztálya 2013. szeptember 6-án Csatárra kirándult. A Balaton Volán Zrt. nagy létszámára tekintettel különjáratot biztosított számunkra, ami oda- és vissza szállította a növendékeket az iskolától – a Csatári megállóig.

A roppant fegyelmezett csemete csapat, közel 2 km megfeszített tempójú menetelés után meg- érkezett Rudi bácsi „tanyájára”, ahol friss víz, pogácsa és játéklehetőségek hada várta őket. A nyúlpörkölt már rotyogott a bográcsban.

A közeli kilátóhoz meredek út vezette a tanulókat, ez azonban nem okozott kihívást egyik gyermek számára sem. A Csatári-kilátót birtokba vette a lurkóhad. A magányos kilátó pillanatok alatt vidám gyermekkacajtól hangos hely lett. Kicsik és nagyok megmászták az „erődítményt”, meglesték az őszi ruhát húzó tájat, megkeresték az ismerős helyeket és felfedezték a még ismeretlent. Voltak, akik bátran vágtak neki, kevesebben bátortalan léptekkel hódították meg a masszív faelemekből felépített erődöt.

Visszatérve a főhadiszállásra labdajátékok, gyermeki versengések és önfeledt zsivaj élesztette újra a természet hallgatását.

A gyerekek nagy, éhes szemekkel lesték a bográcsban fortyogó ebédet.

Minden tányér megtelt és rögvest ki is ürült a kifáradt gyerekek kanalának köszönhetően, többen repetáért szaladtak a bográcshoz. Amikor megteltek a pocakok, megköszönték a finom ebédet. Lepihentek egy-egy cseresznyefa, körtefa csöndes árnyékot adó lombja alá. Majd újra nekiláttak hangos nevetéssel betölteni a csatári domboldalt.

Kora délután a felnőttek vetettek véget a játéknak, és az osztályok kettes sorba rendeződve indultak a buszmegálló felé. A nap az iskolában ért véget, ahol mindenkiért jöttek a szülei, és kezdődött a pihentető hétvége.

                                                             by Fülpös