Hogy miért akartunk Pestre menni? Mondhatnám azt is, mint a hegymászó, mikor megkérdezik tőle, hogy miért akarja megmászni a hegyet? Hát mert ott van!De azonkívűl, hogy ez is benne volt, voltak konkrétabb elképzeléseink is...
1. Látni akartuk a Természettudományi Múzeumot és azon belül is az iharoskúti őslények, dínók (Hungarosaurus) maradványait és rekonstruált másait, amiknek a lelőhelyét már kétszer is láttuk németbányai kirándulásaink alkalmával az iharoskúti bauxitbányában. Ezekről már írtam itt a blogban korábban.
2. Szerettünk volna látni egy 4DX filmet, ami ugye a negyedik dimenzióját jelenti az érzékelésnek. Ez tulajdonképpen látványában egy 3D-s film a hozzáillő szemüveggel, de a film jeleneteivel együtt mozgó, rázkódó, dülöngélő székkel, füsttel, köddel, széllel és térhangzással.
3. Szerettük volna érezni azt a felfokozott ádventi hangulatot, amit ilyen világvárosi módon csak Pesten lehet megtapasztalni az országban, végigsétálni a szenzációsan kivilágított Andrássy úton, beülni a varázshintóba az Operánál, meginni egy teát a Vörösmarty téri ádventi Vásárban és sétálni az esti Dunaparton...
4. Részt akartunk venni egy Öveges termi fizikaórán a Csodák Palotájában, mert filmen már láttuk az órák egy részét, de a fizikát ugye tapasztalni kell(ene)... és persze játszani a sok komoly és komolytalan játékkal, amiktől ez a Csodák Palotája.
5. Látni szerettünk volna egy igazi romkocsmát, pöttyös bögréből nagymama kakaóját és gyümölcsteát vagy befőttes üvegből limonádét inni...
6. Oda vissza akadálymentesen utazni, jó helyen lakni, gyorsan és könnyen közlekedni Pesten...
Ennyi, ugye nem kívántunk sokat?...
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Minket úgy látszik így Luca napkor a jóságos fogadott kegyeibe, mert minden úgy sikerült, ahogy elterveztük.
Múzeumban a múzeumpedagógus. Környei Ági, aki Veszprémben szokott minket a modern művészet rejtelmeivel megismertetni, szintén a Természettudományi Múzeumben vett részt továbbképzésen és látott meg minket. Nagy volt az öröm és a hitetlenség...itt és most, ez valami boszorkányos...
A Westend Cinema Cityben kaptunk kedvezményes jegyet a "Gyűrűk Ura" folytatására "A hobbit - Smaug pusztasága" c. filmre, ami két és fél órás volt, de a gyerekek a végén azt kérdezték, mikor folytatódik... Közben tényleg rázott a szék, hogy kiborult a pattogatott kukorica, süvített a nyílvessző a fülünk mellett, rengett a föld és a szék, fújt a szél, mikor a sárkány tüzet okádott, szóval elképesztő élmény volt...
Sétáltunk az Andrássy úton, hintóztunk az Operánál és ittunk teát, na jó én puncsot, a Vörösmarty téren és sétáltunk a Dunaparton, igaz csak rövidet, mert már késő volt és mindenki elfáradt...
Egy frissen festett ifjúsági hostelben aludtunk, ahol az étkezői asztalok és székek, padok raklapból készültek, a szobákban az emeletes ágyak felett a falon a Beatles és a Rolling Stones tagjainak méteres portréi vannak felfestve, van akadálymentesített szoba, és fürdőszoba, pénteken az indulásig otthagyhattuk a csomagjainkat egy külön szobában, szóval csak annyit mondhatok erről, hogy ... Luca jóságos... :-)
Másnap a Csodák Palotájában kezdtünk, - kiváltva az ÉFOÉSZ igazolványt, ingyen - megnéztünk egy zseniális fizikaórát, folyékony nitrogénnel, megfagyott lufikkal, gyetyaoltó füstkarikákkal... az órán készült filmeket holnap már megnézhetitek a Youtube csatornánkon...Délutánig hamar elment az idő a csodapalotás játékokkal, és már csak egy kívánságunkat kellett beteljesíteni...
Keresni kellett egy romkocsmát, ahol a felsorolt italokat, kakaó, tea, limonádé kóstolni lehet...Ilyen hely az Astória mellett a Csendes Létterem, ahol, mint a képeken is láthatjátok, talán Pest legextrémebb faldíszei, asztalai, székei(félbevágott fürdőkád) találhatók...
Ezután már csak tényleg a hazautazás maradt és itt csak a teljes elismerés hangján lehet szólni a MÁV veszprémi képviselőjéről, Benis Attilánéról, Belláról, aki mind oda, mind visszaúton biztosította a külön foglalt kocsirészt, a segítő személyzetet, liftet a kerekesszékhez.
Azért persze Luca, a boszorkányos is bejelentkezett. Csapágyas lett Dani kerekesszékének jobb első kereke, így nem tükörsima úton állandóan befékezett a kocsi, dehát ahogy az éremnek két oldala, a kocsinak meg négy kereke van, amiből a két hátsó jó nagy, így arra hátrabillentve a kocsit, minden tereppel, lépcsővel megbirkóztunk...
Luca, ez gyenge kísérlet volt, ennél még a Zámbor Andris is többet tud...pedig Ő nem is boszorkány...esetleg ördög? Na jó kisördög! :-))
