Két busszal és a legnépesebb küldöttséggel érkeztünk Pápára megméretni magunkat. A ragyogó napsütésnél csak a kedves, mosolygós fogadtatás volt a simogatóbb és fényesebb.
Ilyen jó hangulatban kezdődött a műsor, a megnyitó után már alig vártuk, hogy a mieink is színpadra lépjenek, már a felkészülésre szólították őket, amikor minden elsötétedett és lőn sötétség...
Elment a villany, ahogy mondani szoktuk...
Így aztán már csak annyit tudtunk tenni, hogy kivonultunk az udvarra és vártuk a fényt...
Addig is nem volt más dolgunk, mint a kék eget kémlelni és készülni a fellépésre. A rendezők már kijelölték a ház előcsarnokát a folytatásra, hogy legalább az elektromosságot nélkülözni tudók bemutathassák műsorukat, a zsüriasztalokat újra felállították, a nézők körbeállták a kijelölt területet(színpad), amikor...újra kigyulladtak a fények és végre a kicsik tánccsoportja is színpadra léphetett.
Innen aztán már a forgatókönyv szerint zajlottak az események. egymás után léptek fel a bárczisok, mindig nagy sikert aratva, de külön ki kell emelni az énekkart, a Galagonya tánccsoportot, akiket a zsűri is arany minősítéssel díjazott és a Waka-waka-t táncoló-játszó táncosainkat, akik a legzajosabb tetszést aratták.
Míg a zsűri a minősítéseken törte a fejét, addig a mi waka-wakásaink nagy sikerén felbuzdulva a szervezők mindenkit a színpadra hívtak egy közös táncra, amiből persze kettő lett...
Végre megszületett a döntés és ha már mindenki a színpadon volt, akkor ott helyben osztotta ki a zsűri a minősítéseket és a jutalmakat.
Ezután már csak a hazautazás volt hátra, amikor szemfüles fotósunk elkapta azt a pár pillanatot, amikor a zsáknyi arany-, ezüst- és bronz minősítés előkerült az egyik ülés alól...
 |
| Nem láttátok a minősítéseket? |
 |
| Megvan! |
 |
| Egy egész zsáknyi!! |
Diavetítést oldalt, a szokásos helyen láthatjátok, aki pedig az egész Bemutatóra kíváncsi, megnézheti a Youtubon, fellépőnként filmen is....
