Nem mindegy, hogy Velencébe vagy Velencére megyünk - 3.nap

Mi tegnap Velencébe mentünk, bár reggelinél kialakult egy kisebb vita erről, meg hogy miért nem mindegy hogyan mondjuk... Velencére Melinda akart menni, hiszen ők a családdal, na meg az osztállyal mi is, évente legalább egyszer oda járnak, -unk Melindáék nyaralójába.

Nem keltünk korábban a szokottnál. A fiúk, mivel ők a korábban kelők, intézik a reggelivel kapcsolatos teendőket, asztalok, székek letörölgetése, terítés, mosogatás, stb., így a lányok nyernek még fél órát. 9-re terveztük az indulást a kempingből, majdnem sikerült is, 10 percet csúsztunk, de ilyen gyönyörű kék ég és napsütés mellett ez kit érdekelt... Már reggel meleg volt és mivel 30 km-re vagyunk Punta Sabbionitól, a Velencével szemben a tengerbe benyúló nyaraló

félsziget fő kikötőjétől, már a légkondit is használni kellett. Útközben átmentünk a nagy üdülőhelyeken, Jesolo, Eraclea, Cavallino, szerencsére még simán, alig lelassulva, de a kikötőnél már nagy volt a forgalom. A parkolóban persze csak pénzért parkolhattunk, senkit nem érdekelt a máltai európára érvényes szabad parkolókártyája. Az öt euro nem érte meg a veszekedést, meg a 2 km-rel arrébb parkolást. Aztán már csak a hajóra kellett felszállni és közeledett Velence. Félórás az út, már annyian voltak, hogy a fiúknak állni kellett, de hát annyi a látnivaló, hogy ez fel se tűnt. Mondtuk is, hogy

olyanok ezek a kikötők, mint a veszprémi buszpálya, csak itt vízen mennek a buszok. Csak több van és nincsenek látszólag olyan szigorú szabályok. Velencébe érkezni szerintem, első alkalommal vízen érdemes. Utána meg már nem is akarunk másképpen. :-) Kikötés után kis megbeszélés, de hát már mindenki látta is, amiről beszéltünk. Fél 11-kor annyi ember volt, hogy a Szent Márk tér felé a kis hidakon több percig tartott átkelni, mert olyan tömeg volt. A Sóhajok hídját alig lehetett fényképezni, mert hát ahogy mi is, mindenki ezt akarta. A tér viszont már szellősebb volt, még nem voltak sorok a Dózse Palotához, egész emberi volt. A cél az Accademia Canal Grande fölött átívelő hídja volt kis utcákon,

tereken keresztül. Addigra Virág válla, karja az ujjatlan trikón kívül annyira piros lett a naptól, hogy az én pót pólómat kellett, hogy felvegye. Nem állítom, hogy pont rá szabták, de a célnak megfelelt. Azt mondta, cserébe megkaphatom az ő ujjatlanját. Nem volt szívem elfogadni.. :-) Látszott, hogy ilyen melegben sokat már nem lehet menni, fáradnak a gyereke, meg hát a felnőttek is, ezért már csak a Rialto hídat szerettem volna ha megnézzük, két ok miatt. Az egyik maga a híd, a szépségével, a történeteivel, a másik ami hozzá tartozik már az építése óta, hogy itt mindig kereskedtek és még most is itt vannak azok a boltok, ahol a kis pénzű turisták venni tudnak Velencére jellemző ajándékokat. Odaérve azt láttuk, hogy a szépséget eltakarták, lemolinózták az egész hidat, elkezdték a felújítását, két év múlva lehet újra megcsodálni. De az élet és az üzlet nem állhat, a boltok megvoltak, és a gyerekeink elemükben érezhették magukat, vásároltak. Pizzát ígértem Velencében, de vagy nem volt négy helynél több, ahová leülhettünk volna, vagy 10 eurónál többe került még a Margarita is, így azt beszéltük, hogy visszajövünk Caorléba, a hajón - most Murano felé jöttünk - megesszük a szendvicseket, aztán itt eszünk a pizzázóban.

Nagyon elfáradtunk, a kocsiban Tamáson és Bandin kívül mindenki elaludt, csak a kemping előtt ébredtünk fel. Átöltözés a strandhoz, aztán mentünk pizzázni. A pizza hatalmas volt, igazi olasz, a pincér kékszemű, szinte  gyerek, a lányok már mondták, kérdezzem meg a nevét, címét, de maradtunk a pizzánál...

A strandon többen voltak mint eddig, hiába, az olaszok nem szeretik a hullámzó tengert, az csak nekünk tetszik nagyon. Az előző napi vihar rengeteg medúzát sodort partra, óriásiakat is, az itteni gyerekek botokkal, homokozó lapátokkal gyüjtögették össze egy kupacba. A mieink csodálkoztak a méretükön, azon, hogy nem olyan lágyak, mint a filmekből gondolná az ember és mi is a gyüjtögetőkhöz csatlakoztunk... Persze volt fürdés is, na meg homokba ásás óriási gödörrel, de most nem került a gödörbe senki, mert elmúlt már 8 óra, hazajöttünk. Majd ma beásunk valakit... :-)

Most reggel is gyönyörű kék ég és napsütés van, igazi strandidő. Napközben fürdést, este városnézést tervezünk. Erről holnap reggel többet...