Iskolánkban régi időkre vezethető vissza a szelektív
hulladékgyűjtés, a komposztálás, a gyerekek környezetvédelemre való nevelése.
A PET palack és papír mellett iskolai szinten egész évben gyűjtjük
a rossz elektromos berendezéseket, az elemet, a használt sütőolajat, használt
mobil telefonokat. Ősszel a gesztenyefák alatt várjuk a termést és adjuk le
azoknak a cégeknek, akik továbbadják gyógyszergyártó vállalatoknak.
Megmutatjuk a gyerekeknek, hogy milyen lehetőségek vannak a
környezetvédelemre, mi a hasznuk, hogy óvják és védjék a környezetüket.
Minden tanévben vannak kiemelt napok, amikor a környezettudatos
nevelés és életvitel van a középpontban. Így volt ez októberben is, amikor a
gyerekek a különböző lehetőségekkel és a hulladék felhasználásának különböző
módjaival ismerkedtek meg.
Ebben a bejegyzésben szeretnénk megmutatni, hogy az osztályok mivel
foglalkoztak ezen a „zöld napon”. A tantestület megegyezett, hogy minden osztály
45 percet ezzel a témával foglalkozik, és a felhasznált anyagokat,
tapasztalatokat megosztjuk egymás között.
A harmadik osztály a szelektív
hulladékgyűjtéssel foglalkozott, mit rakhatunk az utcákon előforduló szelektív hulladékgyűjtő
konténerekbe, mi a papír, mi a műanyag, mi az üveg. Hova és milyen formában
kell elhelyezni a PET palackot és a tejes dobozokat. Az óra játékos volt, a
hulladékot a gyerekek megfoghatták és elhelyezhették a megfelelő konténerbe. A
kukabúvár elnevezésű játékkal gyakorolták a különböző elemek elhelyezését és a
megfelelő konténerek színeit.
A 4.b osztály a közvetlen
környezetünkben előforduló magokkal és termékekkel foglalkozott, a kertben
előforduló termések különböző felhasználási lehetőségével múlatta az időt. Az
ősz jelenléte miatt sütőtököt ragasztottak sárgaborsóból.
Miután megbeszélték,
megnézték, hogyan lehet előkészíteni, elkészíteni és a maradékot komposzttá
alakítani, beépíteni a földbe, hogy újra hasznos legyen a természetnek.
A 6. osztály Bálint gazda
tanácsait felhasználva és a tanító néni hozzáértését alkalmazva megismerkedett az otthoni komposztálás
lehetőségével.
Mi is az a komposztálás
tették fel a kérdést az óra elején a gyerekek?
Az óra végére
mindenki tisztában volt vele, hogy a kertből és konyhákból származó szerves
hulladék a komposzt alapanyaga. Megbeszélték, hogy mi alkalmas arra, hogy a
komposzt alapanyag legyen ( lehulló lomb,
az évelő virágok levágott szára, a kiszedett zöldségek levele, szára, a
kipréselt szőlőtörköly, a rostos tőzeg, a lombos fák fűrészpora, a lekaszált
fű, a papírhulladék és még sok más szerves anyag ) és mi gazdagítja (
kávézacc és a kifőzött tealevél ), ezután azt is megbeszélték mi nem
kerülhet bele ( műanyag hulladék, cserépdarabok, üveg, fémek, kövek és más egyéb,
el nem bomló, szervetlen anyagok, a dió- és
a vadgesztenyefák levelei )
Hol szabad
felállítani a komposztálót?
A komposztálót a kert
félreeső és félárnyékos területén kell elhelyezni. Erre alkalmas lehet egy
deszkából, téglából, kövekből épített láda vagy egy műanyag komposztláda.
Hogyan kell bánni a komposzttal?
A komposztot érdemes
felaprítani. Időnként megforgatni, mert ha levegővel érintkezik, az
meggyorsítja a bomlási folyamatokat. Különböző anyagok hozzáadásával, amik
felgyorsíthatják az érést.
Mikor van „készen”?
A kész komposzt sötétbarna,
szagtalan, könnyen kiszórható szerves trágya. Ősszel kell a földbe forgatni,
hogy a tápanyagok tavasszal beépülhessenek a növényekbe.
Az óra végén egy
színezővel foglalták össze a hallottakat.
A 7.b osztály pedagógusa felkészülten vágott neki, hogy az osztályt
felvilágosítja hogyan is hasznosítják újra a hulladékot. Miért is van erre
szüksége az embereknek, és milyen hasznát veszi az emberiség, a szűk és tágabb
környezetünk, annak, hogy körültekintőek legyünk, mi kerüljön a szelektív
hulladékgyűjtőkbe és a kukába.
Az interaktív tábla adta lehetőségeken kapva alapos képi és filmes elemekkel
mutatta be a témakört, ismertette a tanulókat, hogy mi történik a hulladékkal,
miután mi elhelyezzük a megfelelő helyre.
Az elméleti oktatás
után, a gyakorlat teszi a mestert alapelven, a gyerekeken volt a sor, hogy a
megszerzett tudást alkalmazzák pedagógus által készített, illetve az
internetről letöltött játékok alkalmazásával.
A tanulók élvezték, és tudásukat bővítették az óra alatt. Az
interaktív táblákkal az oktatás sokkal élvezetesebb a résztvevők számára, a
gyerekeket leköti, hogy igazán részesei lehetnek az oktatásnak.
A 7.a osztály tanulói szintén az
interaktív tábla segítségével jutottak plusz tudáshoz a komposztálás
témakörében. Az internet és az interaktív tábla együttes erejével a tanulók
megtudták, hogyan és milyen alapanyagokból lehet komposztáló ládát építeni.
A 9. b osztály besegített a
párhuzamos osztálynak, laposra taposta az összegyűjtött PET palackokat. Amivel
megkönnyítették és felgyorsították az újrahasznosítás folyamatát.
by
Fülpös