amíg elkészült a tízórai.
Kellett is az energia, hiszen 5 km-es túra várt ránk.
Sajnos a régi bánya mérlegháza még rosszabb állapotban volt mint egy éve, rossz nézni hogyan lesz minden az enyészeté...
Azért a táj szépsége és a festői őszi színek kárpótoltak bennünket.
Sajnos Dani kerekesszékével megint nem tudtunk eljutni a 'kráter'pereméig, mert az előző napi esők úgy átáztatták a talajt, hogy
a földes úton tengelyig süllyedt a kerekesszék a vörös földbe.
Így aztán Danival addig, míg a többiek toronyiránt elindultak a 'kráter' felé, mi körülnéztünk mi maradt a régi bányásztelepülésből...romok és mindenhol a vandálkodás nyomai. Törött üvegek, kiszakított kapuk, ajtók...
Hazaérve Ili mama főztje pillanatok alatt elfogyott, utána míg a cserépkályhák bemelegítették a házat, almasütéssel és különböző játékokkal szórakoztunk, mint masszírozóvonat, és vesszőseprűs fogócska...
Másnap, a reggeli után bejártuk a falut és környékét - nem nehéz, hiszen egy utca és 79 lakos az egész falu...
Ilyen gyönyörű házakat lehet látni, mint itt a képeken is láthatók...
A bőséges reggelinek az lett az eredménye, hogy Ili mama ebédje még a nagyevőkön is kifogott, mert a választott bolonyai nagy része a tányérban maradt. Ezután már csak a délutáni takarítás volt hátra és mindenki nagy sajnálatára már jöttünk is vissza Veszprémbe. A házigazdák tettek egy felelőtlen ígéretet, hogyha jövőre is ilyen hatékonyan szedjük össze a diófa termését és lombját, újra kötelező lesz meglátogatnunk szépséges házukat... Ezen aztán ne múljon...
