Két hosszú ágyást kell még elkészítenünk a tavaszi ültetésekhez. A földet már odatalicskáztuk, csak ágyásszegélyt kellett készíteni, hogy a szeszélyes időjárás - szél, eső - ne tudja széthordani a földet.


használni, hiszen ez a fa csak kb. 20 éve terjed Európában, nagyon gyorsan és nagyon agresszívan szorítja ki a honos faféléket. Rendszeresen gyéríteni, ritkítani kell, hogy ne nyomja el a honi fajokat. Ezt csináltuk mi is, ritkítottuk. Egy kis teherautóra való ágat vágtunk, majd gallyaztunk le, hogy fonásra alkalmas legyen.
Fűrésszel 80 cm-es cölöpöket vágtunk ebből már az iskolaudvaron, majd 60 centinként az előfúrt lyukakba fél méter mélyen levertük a tartó cölöpöket. Ezzel kialakult a szegély vázrendszere, - régen a kerítéseket is ilyen cölöpvázra fonták - kezdődhetett a fonás. Két háromfős csapatot alakítottunk, akik a fonást végezték, a többiek hordták az anyagot, vágták a drótokat. Kb. 30 centi magas szegélyt
készítettünk és ahhoz képest, hogy először dolgoztak a gyerekek ilyen anyaggal és technikával, szerintem nagyon jól sikerült ágyásszegély készült el. Már csak a föld begereblyézése volt hátra, rendrakás és készülhetünk a jövő heti másik ágyás elkészítésére.


![]() |
Vesszőfonatú kerítés és kapu a múlt század elejéről |